A V4-csoportról

V4-ek köztársasági elnökeinek csúcstalálkozója | 2019. október 2-3. | Lányi kastély A V4 TÖRTÉNETEJELENLEGI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A Visegrádi csoport a közép-európai országok összeurópai integráció keretében számos közös érdekű területen való együttműködésre irányuló törekvésének eredményeként jött létre. A Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia mindig is egy olyan civilizációhoz tartozott, amely osztozott a kulturális és szellemi értékekben, a vallási hagyományok közös gyökereiben, és ezt továbbra is fenn kívánják tartani és szándékukban áll tovább erősíteni. A Visegrádi csoport (V4) mindegyik országa az európai uniós tagság elnyerésére törekedett. Az Unióba való integrálódásukat egy újabb lépésnek tekintették a mesterségesen létrejött választóvonalak egymás kölcsönös támogatásával való felszámolásában.

E céljukat 2004. május 1-én érték el, amikor is mindegyikük EU-tagállammá vált.

A V4-csoport nem az összeurópai integrációs törekvések alternatívájaként jött létre, és nem áll szándékában az EU, NATO vagy a regionális együttműködés egyéb létező formációival sem vetélkedni. Tevékenysége semmiképpen nem irányul elszigetelődésre, vagy a más országokkal fennálló kapcsolatok gyengítésére. Ellenkezőleg, a csoport igyekszik támogatni az együttműködést minden más országgal, különösen a szomszédos országokkal, és érdeklődést tanúsít a demokratikus fejlődés iránt Európa minden részében.

A V4-csoport hozzá kíván járulni a már meglévő európai és transzatlanti intézmények közötti hatékony, funkcionalitás tekintetében egymást kiegészítő és kölcsönösen erősítő együttműködésen és koordináción alapuló európai biztonsági architektúra létrehozásához.

A V4-országok köztársasági elnökeinek csúcstalálkozója éves rendszerességgel kerül megrendezésre, és annak mindig a V4-ek soros elnökségét betöltő ország ad otthont.

A V4 története

A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Lengyel Köztársaság és a Magyar Köztársaság európai integráció útján való együttműködéséről szóló nyilatkozatot Václav Havel, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnökének, Lech Walęsa, a Lengyel Köztársaság elnökének és Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének magyarországi Visegrádon 1991. február 15-én tartott találkozóján írták alá. Ez a dokumentum képezte alapját a három, majd Csehszlovákia szétválását követően a négy közép-európai ország Visegrádi csoport néven folytatott együttműködésének.

1992 után azonban a Visegrádi csoport keretében folytatott együttműködés leállt, és csak 1998 októberében indult újra, többek között az akkori cseh miniszterelnök Miloš Zeman aktív hozzáállásának köszönhetően.

V4-országok miniszterelnökeinek csúcstalálkozója, Magyarország, 1999. május. Balról jobbra: Orbán Viktor (HU), Jerzy Buzek (PL), [ismeretlen személy], Mikuláš Dzurinda (SK), Miloš Zeman (CZ). Ez a csúcstalálkozó az előző év októberében tartott háromoldalú „újraindító” csúcstalálkozóhoz kapcsolódott, amely megújította a V4 tevékenységét, a Visegrádi csoportot pedig a retorika szintjéről egy olyan új szintre emelte, amelynek eredményeként elfogadásra került a gyakorlati együttműködés programja.
Fotó: MTI/Soós Lajos

V4-országok miniszterelnökeinek csúcstalálkozója, Szlovákia, Tatranská Javorina, 1999. december. Balról jobbra: Mikuláš Dzurinda (SK), Miloš Zeman (CZ), Orbán Viktor (HU), Jerzy Buzek (PL).
Fotó: TASR

V4-országok miniszterelnökeinek csúcstalálkozója, Szlovákia, Tatranská Javorina, 1999. december. Balról jobbra: Mikuláš Dzurinda (SK), Miloš Zeman (CZ), Orbán Viktor (HU), Jerzy Buzek (PL).
Fotó: TASR

A Nemzetközi Visegrádi Alap létrehozásáról szóló Megállapodás aláírását követően a V4 országok miniszterelnökei koccintásra emelik poharukat. Cseh Köztársaság, Štiřín, 2000. június 9. A képen balról jobbra: Mikuláš Dzurinda (SK), Jerzy Buzek (PL), Orbán Viktor (HU), Miloš Zeman (CZ).
Fotó: TASR

A V4-ek jelenlegi együttműködése

A V4-ekben rejlő potenciál az EU-hoz való csatlakozás után

A V4-ekben rejlő potenciál az EU-hoz való csatlakozás után
A V4-országok Európai Unióhoz való csatlakozása előtt a cseh elnökség partnereivel közösen megfogalmazta a V4-ek további együttműködésének kroměříži miniszterelnöki csúcstalálkozón 2004-ben elfogadott tartalmi elemeit. Az ezt követő lengyel V4-elnökség eloszlatta az azzal kapcsolatos kételyeket, hogy a csatlakozást követően jelentősen kibővülő EU-n belül kialakult új feltételek között lesz-e értelme a Visegrádi csoport további együttműködésének. A V4-országok jelenleg például koordinálják közös álláspontjaikat a nagyobb jelentőséggel bíró uniós tárgyalások előtt. A V4-országok nemcsak földrajzilag, hanem történelmi és kulturális téren is közel állnak egymáshoz, de hasonló érdekeik és értékrendjük is összeköti őket. A kölcsönös együttműködés erősítésében jelentős szerepe van a 2000 júniusában létrehozott Nemzetközi Visegrádi Alapnak is, amely anyagilag elsősorban a tudomány és kutatás területére, a határon átnyúló együttműködésre, az oktatásra és diákcserére irányuló projekteket támogat. Az EU közös védelmi és biztonsági politikája keretében működik egy mintegy 3 700 fős V4-harccsoport (V4 EU Battlegroup) is.

A visegrádi együttműködésnek nincs intézményes alapja, politikai szinten a V4 országok képviselői különböző – a köztársasági elnököktől és miniszterelnököktől kezdve a külügyminisztereken keresztül egészen a szakértői egyeztetésekig terjedő – szinteken tartott rendszeres találkozások elvére épülve valósul meg. Évente egy alkalommal kerülnek megtartásra a miniszterelnökök hivatalos csúcstalálkozói, mely csúcstalálkozók közötti időszakban a V4-országok egyike tölti be az elnökséget. A Visegrádi csoportot gyakorlati tartalommal az egyes ágazati minisztériumok akár miniszteri szinten, vagy közös szakértői csoportok munkája formájában megvalósuló együttműködése tölti meg. Az egyes ágazatok saját maguk, aktuális igényeiknek megfelelően szervezik a visegrádi formátumban tartott találkozóikat. Az együttműködés figyelemre méltó kiterjesztését jelenti a V4+ formátum, amelyre– egy adott témakör köré szerveződve – további országok kapnak meghívást. 2018-ban például startupokra és innovációkra irányuló V4 + Izrael projekt valósult meg. A V4 a régió további országaival, például Szlovéniával vagy Ausztriával való állandó kibővítésének kilencvenes években megfogalmazott szándéka végül is kivitelezhetetlennek bizonyult, bevált viszont a V4+ formátumban konkrét projektekre irányulóan folytatott együttműködés.

Egyéb regionális formációk

A V4-es együttműködés formátumát a cseh külpolitika keretében egyéb regionális formátumok is kiegészítik, illetve bővítik, mint például a Slavkovi formáció (Csehország, Szlovákia és Ausztria) vagy a Három Tenger Kezdeményezés (3SI), mely utóbbinak a célja a Balti- a Fekete- és az Adria-tenger határolta térség Közép-Európán keresztül történő infrastrukturális összeköttetésének az elősegítése.