A Lányi kastély

V4-ek köztársasági elnökeinek csúcstalálkozója | 2019. október 2-3. | Lányi kastély

A Prágához közeli, Křivokláti (Pürglitzi) erdővel körülvett Lány (ejtsd: Láni) nevű településen található barokk kastély 1921-től a cseh köztársasági elnökök hivatalos nyári rezidenciája.

A kastély részét képezi a nagy kiterjedésű, nyilvánosság számára is hozzáférhető kastélypark és az 1879-ben épült Pálmaház is.

A kastély története

A legrégebbi írásos emlék Lány településről 1392-ből származik. Már akkor is egy faerődítmény állt itt. A XVI. század végén a települést II. Rudolf német-római császár, magyar és cseh király megvásárolta és a korábbi erődítmény helyén egy szerényebb, reneszánsz stílusú vadászkastélyt építtetett, amelyet a XVII. században barokk stílusban átalakítottak.

A XVII. század végén a kastélyt a Wallenstein család vásárolta meg. Johann Joseph von Wallenstein gróf a Lányi kiskastélyt 1730-ban egy emelettel megemeltette. A XVIII. század elejétől Lány a Fürstenberg család birtokát képezte, mégpedig 1921-ig, amikor a Lányi kastélyt a csehszlovák állam a cseh államfők reprezentációs céljaira megvásárolta. A kastély több átalakításon esett át és jelenlegi kialakítása az 1902 és 1903 között végzett felújítás eredménye.

Kastélypark

A Kastélypark 1770 körül lett alapítva. Jelenlegi formájára rányomták bélyegüket a Jože Plečnik szlovén építész által végzett átalakítások. Ennek legjelentősebb nyoma különösen a keleti oldalon, a halastó gátján épült fal, amelynek szerves része egy impozáns díszkút. A díszkutat öt dór oszlop alkotja, amelyeket vízköpőként kialakított bronz oroszlánfejek díszítenek, amelyekből a víz a díszkútba folyik, innen pedig egy hatalmas víznyaláb formájában zuhan a halastóba. Az oroszlánfejek Csehszlovákia egykori országrészeit: Csehországot, Morvaországot, Sziléziát, Szlovákiát és Kárpátalját jelképezik. Az építész ily módon fejezte ki az újonnan létrejött állam egységességét.

A Lányi kastély és T. G. Masaryk

Tomáš Garrigue Masaryk, a Csehszlovák Köztársaság első elnöke igen megkedvelte a Lányi kastélyt. 1935-ben a hivataláról leköszönő elnök számára lehetővé tették, hogy állandó jelleggel Lányba költözzön. Végül saját és családja végső nyughelyéül is Lányt választotta. A Masaryk család lányi temetőben található sírja a totalitárius időkben is a csehszlovák demokrácia jelképe volt.